- Hogy mi? Csík zenekar koncert lesz a Miskolci Nemzeti Színház nagytermében?
- Bizony! És már nincs rá jegy.
- És te honnan tudtál róla?
- Múlt héten néztem a honlapjukat, még nem volt rajta semmi. Pénteken szólt a főnököm, aki tudja, hogy szeretem a Csík zenekar zenéjét, hogy tudok-e róla? Persze nem tudtam, gondoltam majd hétfőn megveszem a jegyet, de hétfőn már nem volt.
Nem vagyok egy népzene rajongó, talán azért, mert általános iskolában sikerült megutáltatni velem a stílust, de a Csík zenekar valahogy mégis tud valami olyat, ami miatt mégis szívesen hallgatom a zenéjüket. Persze fogalmam nem lenne arról, kik is ők, ha nem léptek volna fel egy-egy Kispál koncerten, vagy ha nem dolgoztak volna fel Quimby, Kiscsillag és Tankcsapda dalokat.
2010. november 15. hétfő. A Nagyszínházban teltház fogadja a Csík zenekart. Mindenhol ültek, még azokon a helyeken is, ahol máskor nem szívesen ülnek. Igen visszafogott volt a közönség. Talán a hely szelleme hozott mindenkit zavarba kissé. Egymást követték a pörgős, ütemes dallamok. Természetesen azoknak a daloknak volt a legnagyobb sikere, amiket Kispál és Quimby eredetijük alapján már jól ismert a közönség. Ami viszont igazán hiányzott, az a vendégszereplők fellépése. Sajnos egyet sem hoztak magukkal, pedig nem lett volna hátránya belőle senkinek.
Kaptunk viszont ígéretet arra, hogy jövőre sokat járnak a környéken, lesz hát alkalom bőven rá, hogy láthassuk őket élőben. Úgy legyen. Majd megköszönték, hogy itt lehettek, Boldog Karácsonyt, Boldog Új Évet, kis híján még Boldog Nyulat is kívántak azoknak, akikkel esetleg mégsem találkoznának addig. Várjuk hát az újbóli lehetőséget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy megírod a véleményed. Az üzenetek csak moderálás után jelennek majd meg. Várj türelemmel.