Oldalak

2013. június 24., hétfő

Fishing on Orfű 1. (Kispál emléknap)



És valóban így is volt: Ez volt a világ legjobb orfűi fesztiválja ;) !!!

Délután hat óra körül érkeztünk a Panoráma Kempingbe. Közel 450 km már mögöttünk de még előttünk az éjszaka...

Erő kell: Gyros+sör (hiba volt mindkettő, mert mint később kiderült, a "töltött zokni"+rozéfröccs páros az igazi!) Leültünk hát elfogyasztani, és lám, ki sörözik pont velünk szemközt? Baráti körben Kispál András (nem mostanában kezdte a sörözést ez is jól látszik). Gitárosok haladnak el köztünk, intenek Kispinek, majd szó szót követ, és Kispi felkiált: "Fogadjunk, hogy az Emesét nem tudjátok normálisan eljátszani! Mert azt mindenki szarul játssza!" Fogadtak, előkerültek a gitárok a tokokból és eljátszották, közben Kispi letette sörét: "És tudják! Baszki, jobb mint az eredeti! Ott a helyetek a színpadon, jobbak vagytok a legtöbb előadónál aki ott van! Meg ahol tizenhárom zenekar elfér, ott a tizennegyediknek is jut hely! Gyertek!" És mentek. Mind a... valahányan. Hűűű de sokan... Mint később kiderült, ők a Forradalmár csoport, akik szabadidejüket a parkokban Kispál nóták éneklésével töltik. És elméletileg már 13-án bejelentették, hogy fel fognak lépni...

A Csík koncerttel megkezdődött a hatodik Fishing on Orfű fesztivál. A döglesztő meleg ellenére kiváló a hangulat. Eltérés az átlag Csík koncerthez képest, hogy Kispál feldolgozásokat játszanak főleg, és nincs Most múlik pontosan (hála az égnek, már biztosan ők is unják, mint sokan mások).

Csíkék után színpadon: Borz és a Kispál, Varga Líviusz és Lévai Balázs, majd gyorsan helyet is cseréltek, hogy jó legyen a sorrend. Líviusz kevésbé volt szórakoztató, mint máskor és gyakran nem hagyta szóhoz jutni alkalmi "Kispálunkat". Ők voltak az összekötőkapocs a zenekarok átszerelésénél. A nap legnagyobb hibája többek szerint is az volt, hogy egy-egy dalt 4-5 különféle verzióban adtak elő, és harmadszorra már sokak ráncolták a homlokukat, hogy "Ez már volt, miért nem játszanak valami mást???" Jobb lett volna, ha a zenekarok egyeztetnek előtte és nem ugyanazokat dolgozzák fel. Több hiba meg nem igazán volt.

A feldolgozásokról: Sokaknak tetszett a Bëlga, Fluor és Soerii és Poolek, de én személy szerint szívesen kitörölném ezen produkciók emlékeit az elmémből ha tehetném. Volt sok jellegtelen előadás, amivel semmi gond nem volt, meg lehetett hallgatni és jó érzés volt újra élőben Kispál dalokat hallgatni, de semmi extra. És voltak kifejezetten jó feldolgozások is: hétköznaPICSAlódások; Pásztor Anna (& the Barbies) és Sámuel; Nemes (Pluto) András, Bräutigam Gábor és Járai Márk; Szűcs (HS7) Krisztián "Na ez a dal ez nem így van, de most már így is" egytől-egyig felejthetetlen feldolgozásokat játszottak, amik megérdemelnék, hogy együtt felkerüljenek egy lemezre (sokkal inkább, mint a "Holnaphoz holddal" című förmedvény). Három produkció pedig még ezek közül is kiemelkedett, ezekben volt a legtöbb energia és a legtöbb fantázia, ezektől lett libabőrös a karom, letaglózó erővel vágott mellbe mind:

3. Ganxsta Zolee és a Kartel
2. Intim Torna Illegál
1. Uzipov (Az abszolút nyertes)

Sajnos csak ezt az egy felvételt találtam eddig:



Mindent összevetve egy remek este volt, igazán jó zenékkel és szívesen hallgattam volna még egy darabig...

1 megjegyzés:

  1. igen. hát annyit hozzá, hogy mi eleve is fellépők voltunk, a csoportunkat Egyed Péter találta meg és kérte fel még márciusban a részvételre!
    Kispivel való találkozásunk és a fentebb idézett beszélgetés csak annyiban módosította ezt a színpadi megjelenést, hogy a szervezőkkel előre egyeztetett és megállapodott (és részünkröl összerakott) két dal helyett hármat játszhattunk, s mint arra biztos emlékszel, ez a harmadik volt az Emese, amihez Kispi maga kijött velünk játszani :)

    VálaszTörlés

Köszönöm, hogy megírod a véleményed. Az üzenetek csak moderálás után jelennek majd meg. Várj türelemmel.