Tűzforró nyári este 2. - Szalonspicc

2010. július 15. csütörtök

A hőség ismét rekkenő, s ma már a tömeg is rettentő. Szakadt nadrág, mocskos cipő, kócos haj, sörös-boros flakonok itt is ott is szerte a folyóparton. Szalonspiccesen vagy annál erősebb kábulat hatása alatt dülöngélő, a dülöngélőket támogató és ezeket kerülgető emberek népes tábora ténfereg látszólag cél nélkül, de valójában mindenki tudja hová tart. Ki a fesztivál területére, ki kifele onnan, van aki kocsmát keres, van aki enni akar, van aki csak keres valakit és valaki csak várja hogy ez az előző valaki megtalálja őt és nem érti hol marad el ilyen sokáig. Igen, ez már az igazi Hegyalja fíling, ahol jól megfér egymás mellett mindenki, a részeg punk, a diszkóból idetévedt rongyláb, a szájtátó turista, aki egy kis csendes városba indult és most semmit nem ért.

Az idő ismét estefelé tart. Elmúlt már hét óra, így lemaradtunk sokmindenről. Amit biztosan nem látunk már ma: „Nemjuci”, „Rómeó vérzik”, „Road”, „Ska funderz”. Nem baj, még előttünk az éjszaka és sok-sok jó zene végre, nem úgy mint tegnap.

A Borsodi malátabár programja teljes mértékben érdektelen.

A nagyszínpadon meg Irie maffia, Groove armada… Ki a fenék ezek??? Gyors agytágítás a lapozgatós kiadvány segítségével és rájöttem, az Irie maffia, na az nem nekem való, a Groove armada meg főleg nem, sőt, egyáltalán hogy került ide? Már értem mit keres itt ennyi diszkó patkány. A Subscribe után itt sincs semmi.

A JimBeam és a Pepsi programja pedig kétharmad részt üti egymást. Deák Bill annyira nem érdekel, Hobo-ra majd átugrunk, tehát a Pepsi nyert. Letanyáztunk. Kiváló helyet fogtunk. Árnyékos-leülős ahonnan jó rálátás van a színpadra, és közel a pult, ahol jó hideg Jägert adnak. Kisfröccsöt sajnos nem, így elugrottunk gyorsan a nagyszínpadhoz és begyűjtöttük belőle a kellő mennyiséget, közben megnéztünk pár számot a Subscribe-tól, visszaúton pedig begyűjtöttünk néhány adag Chio Crispers-t és egy műanyag kalapácsot amire aztán nagy szükségünk volt. Nem baj. Hátha hatásos szúnyogok ellen.

Sajnos a szervezés igen rövid koncerteket szervezett az idei nyárra. Így a HS7 mellett sok más zenekar koncertjének nagy részéről sikerült lemaradni, ha az ember pár percre elszaladt valahová. Nem baj, jön a Budapest Bár. Ami Kiss Tibi és Kollár-Klemencz nélkül valahogy nem volt az igazi és sokat rontott a hangulaton, hogy a nagyszínpad helyenként elnyomta a zenéjüket, és az is, hogy mire beindult a hangulat már véget is ért a rájuk szánt szűk egy óra. Kábé itt ébredtünk rá, hogy a kisfröccs, a Jäger és a Budapest Bár hatása alatt elfelejtettünk átmenni Hobo-ra. De legalább a kényelmes helyünk megmaradt a Kiscsillag koncertre, ahol a koncert idejének nagy része az életmentő kenyérlángos elfogyasztásával telt.

Sajnos nem sok emlékezetes dolog történt ezen a napon, a tegnapi nap a Tankcsapdával mégiscsak jobb volt. Hátha majd holnap.